Referátumok

  • 2017.07.27 09:02

    A kutatás életciklusa és az orvosi könyvtárosok 

    Andrea M. Ketchum „The research life cycle and the health sciences librarian: responding to change in scholarly communication” c. cikkének ismertetése

    Andrea M. Ketchum a Pittsburgh-i Egyetem könytárosa összefoglaló cikkében azt elemzi, hogy a tudomány kommunikációjában bekövetkezett változások (elsősorban az Internet és a digitális technológiák terjedése) hogyan hatnak vissza egy kutatás életciklusára és ezen keresztül az orvosi könyvtárosok munkájára is.

    A szerző 8 csoportba sorolta azokat a témaköröket és kérdéseket, amelyek megválaszolására a könyvtárosnak fel kell készülnie: a kutatás finanszírozásának lehetséges forrásai, irodalomkutatás, open access publikálás, adatmenedzsment, szerzői jogok, dokumentáció, a tudományos eredmények bemutatása és tudománymetriai kérdések.

    Az amerikai North Carolina-Chapel Hill Egyetem könyvtárának munkatársai egy workshop keretében részletesen kidolgozták azoknak a tevékenységeknek a listáját, amelyek elvégzésével a könyvtáros hatékony segítője lehet a kutatóknak. A listán szereplő feladatokat rendszerezve és a kutatás különböző szakaszaihoz rendelve állították össze az alábbi folyamatábrát:

     kutatas eletciklus

    (fordítás: Vaughan és mtsai., 2013 alapján, az eredeti ábra itt érhető el: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3794687/pdf/mlab-101-04-310.pdf)

    Kramer és Bosman munkája nyomán készült egy olyan összefoglaló ábra is, amely kimondottan a tudományos eredmények bemutatását segítő digitális eszközök áttekintésében nyújt segítséget. A szerzőpáros 101 olyan weboldalt, számítógépes programot és alkalmazást gyűjtött össze, amely a kutatás kezdetétől az elvégzett kutatás eredményeinek követéséig segítheti a tudósok munkáját. A „101 Innovations in scholarly communication” című ábra a következő linken érhető el: https://figshare.com/articles/101_Innovations_in_Scholarly_Communication_the_Changing_Research_Workflow/1286826

    Andrea M. Ketchum szerint a szakkönyvtári munka lényege az információk hatékony menedzsmentje. Összegzésként megállapítja, hogy a könyvtárosok jelentős támogatói lehetnek a tudományos közösségnek és annak az intézménynek, ahol dolgoznak.

    Az eredeti cikk a Journal of the Medical Library Association c. szakfolyóiratban jelent meg, itt olvasható: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5234449/

  • 2017.03.03 10:26

    Orvosi könyvtárosok: feltűnni vagy eltűnni

    Sue Espe „Health sciences librarians off the radar” c. cikkének ismertetése

    Az egyesült államokbeli Banner Health University könyvtárosa, Sue Espe szerint az orvosi könyvtárak úgy biztosíthatják saját jövőjüket, ha segítségül hívják a marketing modern eszközeit. Espe szerint a szakkönyvtáraknak stratégiai marketing tervvel kell rendelkezniük, melyben meghatározzák az elérni kívánt célokat, majd kifejtik, hogyan kívánják ezeket a célokat lépésről lépésre megvalósítani.

    A marketing terv összeállítása az orvosi könyvtárak esetében is ugyanazon az elveken alapul, mint bármilyen más szolgáltatásnál. A marketingben általánosan alkalmazott 4P-modell szerint a marketing-mix elemei a következők: termék (product), ár (price), promóció (promotion) és hely (place). A modell szerint a külső tényezők vizsgálata, a célcsoport meghatározása és a versenytársak feltérképezése elengedhetetlen a sikeres marketing tevékenységhez, csakúgy, mint szolgáltatásunk egyértelmű definiálása. Ha szolgáltatásainkat megfelelően kínáljuk a célcsoportnak, akkor felkelthetjük érdeklődésüket és kíváncsiságukat, valamint aktivizálhatjuk őket.

    A hagyományos hirdetési módok mellett egyre nagyobb a jelentősége az ún. személyes eladásnak is. Érdemes jól megfogalmazni és megjegyezni néhány mondatot, amelyet – mintegy liftbeszédet – bárhol elmondhatunk a célcsoport képviselőinek, ebben ismertethetjük szolgáltatásainkat és felhívhatjuk a figyelmet az esetleges újdonságokra. Hasznos lehet, ha minden találkozónkra viszünk magunkkal névjegyet és ennek átadását is összekötjük a könyvtárunk rövid bemutatásával. Hirdetményeinket emailen keresztül is eljuttathatjuk a célközönségnek, a rendszeresen küldött elektronikus üzenetek segítenek abban, hogy a felhasználó érdeklődését fenntartsuk. Könyveinkről küldhetünk összefoglalókat, melyeket szokatlan címmel ellátva, a címzettek nagyobb eséllyel nyitják meg levelünket. Az emailt zárhatjuk úgy, hogy előzetest adunk a következő levelünk tartalmából.

    A felsoroltakon túl számos, más termékek és szolgáltatások marketingjében már bevált módszert kipróbálhatunk az olvasók és felhasználók figyelmének felkeltésére és fenntartására. Az orvosi könyvtárak fennmaradásának záloga ugyanis az, hogy próbáljanak feltűnőek maradni a célközönségük előtt.

     

    Az eredeti cikk a Journal of the Medical Library Association c. szakfolyóiratban jelent meg, itt olvasható: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4915645/

  • 2017.01.26 15:26

    Fiatal egészségtudományi információs szakemberek kompetenciái

    Bethany A. Myers és Bredny Rodriguez „How do early career health sciences information professionals gain competencies?” c. cikkének ismertetése

    A tavalyi évben felmérést végeztek egyesült államokbeli egészségtudományi információs szakemberek körében. A pályájuk elején lévő (5 évnél rövidebb szakmai tapasztalattal rendelkező) könyvtárosokat és szakinformátorokat arról kérdezték, saját megítélésük szerint rendelkeznek-e a feladataik ellátásához szükséges kompetenciákkal, és ha igen, akkor hogyan sajátították el ezeket. A kérdőív összeállítói 7 szükséges kompetenciát jelöltek meg: egészségtudománnyal és egészségüggyel kapcsolatos alapvető információs irányelvek; vezetés és menedzsment elméletek és technikák; egészségtudományi információs szolgáltatások; egészségügyi információs források kezelése; információs rendszerek és technológiák; tantervek összeállítása és alkalmazása; kutatás, elemzés és az eredmények közlése.

    A 187 kitöltő közül 128 tartozott a pályakezdők közé, ezért a kompetenciákra vonatkozó kérdésekre már csak ők adhattak válaszokat. A megkérdezettek többsége úgy ítélte meg, hogy rendelkezik a fent ismertetett kompetenciákkal: a legtöbben a egészségtudományi információs szolgáltatások terén voltak elégedettek az ismereteikkel (112-en mondták magukénak ezt a kompetenciát), legkevésbé a kutatói-elemzői feladatokra érezték magukat felkészültnek a fiatal szakemberek (95-en válaszolták azt, hogy rendelkeznek ezzel a kompetenciával.) A legtöbb kompetenciát a könyvtár- és információtudományi képzéseken szerzik meg a pályájuk elején járó szakemberek, az egészségtudománnyal és egészségüggyel kapcsolatos alapvető információs irányelvek megismeréséhez azonban a válaszadók több mint felének igénybe kellett venni az amerikai Orvosi Könyvtárak Egyesülete által szervezett továbbképzéséket és egyéb tanfolyamokat is. Munkáltatójuktól elsősorban a vezetési és menedzsment készségek fejlesztésében kaptak segítséget a megkérdezettek (több, mint 50%). A kutatói-elemzői kompetenciával rendelkező fiatalok 45%-a úgy vélte, hogy egészségügyi vagy orvosi végzettségének köszönheti ennek meglétét.

    Az eredeti cikk a Journal of the Medical Library Association c. szakfolyóiratban jelent meg, itt olvasható: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4915639/

  • 2016.11.29 12:20

    Egészségügy és orvosi könyvtárosok a jövőben

    "Folyamatosan változó világunkban egyre nagyobb kihívást jelent lépést tartani a szakmai trendekkel, újdonságokkal. Nincs ez másként az orvosi könyvtárak esetében sem. Nemrégiben egy szakmai rendezvényen felmérést készítettek a résztvevők körében azzal kapcsolatban, hogyan látják hivatásuk szerepét az elkövetkezendő évtizedben."

    A teljes referátum elérhető ezen a linken.

  • 2016.05.20 14:01

    A Journal of EAHIL 2016 Márciusi számának referátuma

    Az Európai Egészségügyi Információs és Könyvtári Szövetség folyóiratának 2016/1-es számában számos témakörben olvashatunk érdekes cikkeket.

    1. Sandy Campbell, a kanadai University of Alberta könyvtárosa a könyvtári adatbázisoknál használt keresést segítő funkciók terminológiájáról ír. Cikkéből megtudhatjuk, hogy mi a különbség az előre megadott és az elmentett keresési szűkítők között. /What is the difference between a filter and a hedge?

    2. A folyóirat második cikke az e-folyóiratok szerzeményezésének értékelésével foglalkozik „Növekvő átláthatóság az e-folyóiratoknál és a Nagy Üzlet. A tudományos, technológiai és orvosi (STM) folyóiratok átfogó értékelése” címen / Increasing transparency for e-journal subscriptions and Big Deals. A comprehensive assessment of e-journals in Science, Technology and Medicine (STM) /

    A cikk írói - Michelle F. Schaffer, Isabelle Kirgus és Gerhard Bissels - a Berni Egyetemi könyvtár munkatársai, akik a könyvtár elektronikus-folyóirat előfizetéseit vizsgálták felül.

    Céljuk az volt, hogy a használtság, az ár és az egy folyóiratra eső költség adataiból összehasonlíthatókká tegyék a 2014-es folyóirat beszerzéseket, és felülvizsgálják, hogy a nagyobb folyóirat csomagok valóban jó üzletnek bizonyulnak-e az egyedi folyóirat-előfizetésekkel szemben.

    Az Berni Egyetemi Könyvtár három nagy folyóirat-csomagja (Big Deals) fedi le az előfizetett folyóiratok számának nagy részét és ezzel arányban az előfizetésekre fordítható költségvetést is ezek a csomagok viszik el.  A használati statisztikáknál azonban már nem volt tetten érhető ez az arányosság. A csomagok egyes folyóirataira lebontott vizsgálata azt mutatta, hogy jellemzően a mag folyóiratok ("Core titles"),  azaz az adott kiadónál már korábban is előfizetett folyóiratok használtsága volt jellemző, miközben a  csomagba alacsony ár ellenében bekerült, korábban egyedi címként nem rendelt folyóiratok (“collection titles”) használtsága  nem volt tetten érhető.

    A cikkben olvashatunk a vizsgálat módszertanáról valamint, arról, hogy a használtság- és költségelemzések milyen eredményekre vezettek.

    3. Ezután egy sikeres könyvtáros tanulmányi csereprogramról olvashatunk: a Berni Egyetem Társadalom- és Megelőző Orvostani Intézet könyvtáros munkatársai 5 nap szakmai gyakorlaton vehettek részt a  londoni Royal Free Kórház Orvosi Könyvtárában. A csereprogram legfőbb célja az irodalomkutatás magasabb színvonalra való emelése, az orvosi adatbázisok keresőinek hatékonyabb használata / Swiss health librarians observing experienced search specialists and information skills trainers in London

     

    Olvashatunk még többek között

    • az egészségügyben dolgozók információs szükségleteiről /Information needs of the public health workforce in 2015/, amely az Egyesült Királyság Egészségügyi Fóruma két online felmérésének eredményét részletezi,
    • a tabletek szerepéről az orvosképzésben / iPads as digital platform for medical study: The SAMR model for mapping impact

    Mindannyian büszkék lehetünk Orbán Éva beharangozójára, amellyel a 2017-es Budapesti  Állat-egészségügyi Információs Szakemberek Nemzetközi Konferenciájára (International Conference of Animal Health Information Specialists) hívja fel a  külföldi kollégák figyelmét.

 Postacím
Magyar Orvosi Könyvtárak  Szövetsége
1125 Budapest, Diós árok 3.
 

 Telefonszám
06(1)354-5369
 

 e-mail cím
moksz.orvosikonyvtarak@gmail.com

Webtartalom felelős: 
Beke Gabriella

Webszerkesztő: 
Vizvári Dóra

Levelezőlista
moksz@lib.unideb.hu

Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége© 2015 Minden jog fenntartva.

Powered by Webnode