Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége

Történet

 

 

Kezdetek

 

A 4118/1949. sz. kormányrendelet értelmében, „az egyes szakterületen végzendő dokumentációs tevékenység szervezeteként szakmai dokumentációs központokat állítottak fel: műszaki dokumentációs központ; mezőgazdasági dokumentációs központ; könyvtári dokumentációs központ; orvostudományi dokumentációs központ; gazdasági dokumentációs központ.”[18]

Az Orvostudományi Dokumentációs Központ (továbbiakban:ODK) létrehozása 1949-ben, egyben a magyarországi szervezett orvostudományi könyvtári ellátás kezdetét is jelentette.

Az ODK fő feladatai: az orvostudományi szakirodalom gyűjtése, rendszerezése, feltárása, szolgáltatása, valamint az ország egészségügyi intézményeiben létesített orvosi könyvtárak számára módszertani útmutatással szolgálni, munkatársaiknak szakirányú képzését és továbbképzését biztosítani.[8] Irányító testülete a Magyar Tudományos Akadémia volt.

 

A magyar orvosi könyvtárosok 1953. március 14-15-én Szegeden tartották meg első országos értekezletüket. A megjelent igen csekély számú résztvevő között kórházi vagy gyógyintézeti könyvtáros egyáltalán nem volt.[9]

Az 1955. május 26-27. között rendezett II. Országos Könyvtáros Konferencián felmerült az igény az egységes könyvtári rendszer iránt – amely megfogalmazásra is került az 1956. évi. 5. sz. törvényerejű rendeletben, segítve a további fejlődés lehetőségét.

Ezen a konferencián már a nagyobb orvosi könyvtárakon kívül, klinikák, kutatóintézetek, gyógyszertárak könyvtárosai is megjelentek!

 „Az azonos feladatkörű könyvtárak egységes szervezete a könyvtári hálózat, amelyben a könyvtári szakirányítást az erre kijelölt központi könyvtár végzi.” A hálózat keretei között tervszerű munkamegosztást, gyűjtőköri racionalizálást, központi katalógust és folyóiratjegyzéket, technikai segítségnyújtást, egységes munkamódszereket kívántak megvalósítani egy tárca keretei között.  A rendelet hatására – 1957-től – az Egészségügyi Minisztérium vette át az ODK irányítását.[5,13]

Az intézmény munkatársai ebben az évben indították útjára a mai napig megjelenő Magyar Orvosi Bibliográfiát is.

 

Majd az Egészségügyi Miniszter 24/1960.(Eü.K.13.) Eü.M. sz. utasítása az orvostudományi könyvtári hálózatról,  újabb fordulópontot jelentett.

Az utasítás első paragrafus 1-es bekezdése kimondja: „1. § (1) Az orvostudományi könyvtári hálózat központja az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ (OOKDK), amely az Orvostudományi Dokumentációs Központ jelenlegi szervezetére épül fel. ([1]

A második bekezdés szerint pedig Az OOK könyvtári részlege a Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárával, leltárilag elkülönítve, de egyébként közös kezelésben működik és a közös kezelésben lévő könyv- és folyóirat állomány használatára a két intézmény vezetője mindkét fél feladatait kielégítő együttműködést épít fel." [1] Ennek hatására 1961-ben már 338 egészségügyi intézeti könyvtárat – 439 munkatárssal – tartottak nyílván. Számuk 1965-re már 451 főre emelkedett.

Az OOKDK, mint hálózati központ feladatai fordítással, dokumentációs tevékenységgel, duplumcsere megszervezésével bővültek.

1961-1993, majd 2000-2001 között – az 1956-ban két számot megért Orvosi Könyvtárügyi Szemle folytatásaként – Az Orvosi Könyvtáros címmel szakmai folyóiratot adtak ki. [17,14]

 

A hálózat irányítását tehát az OOKDK látta el, de e tevékenységét 29 alközpont segítette: az Országos Orvostörténeti Könyvtár (OOK), az Országos Közegészségügyi Intézet könyvtára, a négy orvostudományi egyetem központi könyvtárai, a tizenkilenc megyei kórház orvosi könyvtárai és négy budapesti kórház könyvtárai.

 

Az elkövetkezendő évek a könyvtári szabványosítás – a Magyar Szabványügyi Hivatal 1960-ig tizennyolc könyvtári szabványt bocsátott ki[9] – és a kitűnően szervezett hálózati munka következtében a folyamatos fejlődés időszaka volt az egészségügyi könyvtárak életében. Kiemelkedő tájékoztatási tevékenység, igényfelméréseken alapuló szolgáltatás – 1964-ben minden magyarországi orvoshoz 18 kérdésből álló kérdőívet jutattak el – hatékony továbbképzés, nagyszámú könyvtárközi kölcsönzés, sok-sok értékes publikáció, valamint az alközpontokban a katalóguscédulák sokszorosítását megoldó Pyloryst xerox gépek üzembe helyezése igazolja mindezt.

Az OOKDK fennállásának húsz éves évfordulóján dr. Benda Mária ezt mondta: „A cél felzárkózni az élen járó országokhoz!”[6]

Tájértekezleteket, konferenciákat szerveztek, Az Orvosi Könyvtáros révén, valamint instruktorok személyes látogatásai, útmutatásai által nyújtottak módszertani segítséget a hálózat kisebb könyvtárai számára. Ennek köszönhetően a hatvanas évek végére a hálózat valamennyi könyvtárában elvégezték az alapvető könyvtári munkákat, beleltározták és feltárták az állományt. Azért voltak problémák még.

Sok gondot jelentett viszont „az egészségügyi intézmények nem megfelelő anyagi ellátottsága, és a könyvtárosok nem megfelelő besorolása, amely miatt azok máshol kerestek elhelyezkedést.”[3,15] A 439 könyvtár közül 104-ben az állomány nagysága még mindig nem érte el az 500 kötetet!

 

Az 1970-1979 közötti időszakot is a fejlődés jellemezte, - bár a szolgáltatási helyek állapotában sajnos nem történt változás – a szolgáltatásaik, igénybevételük, szakirodalommal történő ellátásuk növekedett.

Néhány fejlődési mutató [12]:

 

 

1970

1974

1978

Könyvtárak száma

388

243

199

Könyvtári egységek száma (db)

1,4 millió

1,55 millió

1,69 millió

Állománygyarapításra fordítható keret

26,2 millió Ft.

35,3 millió Ft.

55,1 millió Ft

Főfoglalkozású könyvtáros

99 fő

 

106 fő

Regisztrált partnerek száma

368

 

659

Küldött dokumentum

919 db

 

1018db

Kapott dokumentum

1628 db

 

1169 db

 

Az OOKDK 1979-ben ünnepelt harmincadik jubileumán dr. Székely Sándor foglalta össze az intézmény legfontosabb feladatait: „… szervezi és végzi a könyvtárosok képzését és továbbképzését; létrehozza és gondozza az országban fellelhető külföldi könyvek és folyóiratok központi címjegyzékét, kapcsolatot létesít és tart fenn a külföldi partner-intézetekkel; szervezi és irányítja a hálózatban folyó könyvtártudományi kutató és szakmai tevékenységet, területi és országos konferenciákat és értekezleteket szervez…”[6]

1980-ban két egészségügyi miniszteri utasítás is érintette a hálózat működését.

A 13-as számú konkrétan megfogalmazta azokat a minimum követelményeket, amelyekkel az egészségügyi szakkönyvtáraknak rendelkezniük kell: „könyvtári helyiségben, rendeltetésének megfelelően működik, állománya legalább 500 könyvtári egység és vezetésével felelős könyvtárkezelőt bíztak meg…

Könyvtárat kell a jövőben működtetni a négyszáz ágyasnál nagyobb intézményekben.”

A 14-es számú pedig az OOKDK új elnevezését – Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (OOIIK) – tartalmazta. Az OOIIK továbbra is az egészségügyi szakkönyvtári hálózat központja maradt és ellátta azok szakmai és módszertani irányítását, összehangolta tevékenységüket.[5,10]

A kilencvenes években egyre erősebb vélemények, sőt kritikák hangzottak el e könyvtári rendszerről. Zsidai egyik cikkében egyenesen az OOIIK szükségességét kérdőjelezte meg: „kell ez az intézmény, amikor négy kitűnő orvosegyetemi könyvtár van Magyarországon: SOTE (1828-tól), SZOTE (1926-tól), DOTE (1947-től), POTE (1961-től)”?[17]

Valójában a politikai, gazdasági és technikai változások „áldozatává vált” az addig igen jól működő egészségtudományi szakkönyvtári hálózat. Az egészségügyben történt átalakítások, összevonások ellehetetlenítették, megszüntették a nagy múltú gyógyintézetek könyvtárait, állományaik vagy megsemmisültek, vagy jobb esetben beépülhettek nagyobb szakkönyvtárak gyűjteményeibe.

Az említett változást nagyban befolyásolta az információs társadalom kialakulása.

Az OOIIK szakítva a régi hagyományokkal, „új arculat megteremtésén fáradozott, amit a MEDINFO névhasználattal is jelzett”. Megszüntette módszertani osztályát, az Orvosi Könyvtáros című folyóiratot, és többé nem biztosított lehetőséget az egészségügyi szakkönyvtárosok képzésére, továbbképzésére sem.[6] Az egészségügyi könyvtárak hálózatáról szóló jogi háttér még létezett, érvényben volt, de igazából már nem működött. Végül a hálózati munka a 20/1992-es Kormányrendelet hatására megszűnt.

Mivel a hálózat mindenben segítette a könyvtárosok munkáját az együttműködés igénye továbbra is fennmaradt.

Így szerveződött egy orvosi könyvtárosi csoport az időközben megalakult Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Műszaki Szekcióján belül 1988. május 13-án.

Önálló szervezetként pedig a SOTE Központi Könyvtárában 80 könyvtár 120 képviselőjének jelenlétében létrehozták a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségét 1996. október 16-án. [7]

A szervezet " Alapszabály" – ban fogalmazta meg feladatait, november 5-én közreadott első Hírlevelében pedig tájékoztatta a tagságot tartalmáról. Az „alapszabály” értelmében a MOKSZ az orvosi és /vagy egészségügyi gyűjtőkörű könyvtárak egyenlőségen alapuló önkéntesen létrehozott egyesülete.[2]

Múlt - jelen

A MOKSZ 1996-os alapszabályában megfogalmazott tevékenységi köre [2] és ahol ma tartunk

  • a tagkönyvtárak  együttműködésének koordinálása
    – folyamatban van a  MOKSZ honlap megújítása, mely felszámolja  a távolságot az együttműködésben, közelebb hozza egymáshoz a tagságot. A Facebook közösségi oldal, levelező lista és a MOKSZ saját e-mail cím is a kommunikációt segíti
  • a tagkönyvtárak  állományalakításának megkönnyítése, tanácsadás, központi állomány nyilvántartás és fölöspéldány elosztás
    – 2013. október 16.-án,   hivatalosan átadásra került az Orvosi Könyvtárak Közös Katalógusa a KÖZKAT, valamint az új honlap ezeket a feladatokat is segíti 
  • a tagkönyvtárak  könyvtári állományának egységes nyilvántartása
    – 2013 –ban 40 kórház könyvtárába azonos, SZIKLA- 21 Integrált könyvtári rendszer került:  gyarapítás, katalogizálás, kölcsönzés, keresőmodul és leltározási modul, ezt kiegészítette a folyóirat- és cikkmodul és multimédiás modul, mely lehetővé teszi az e-dokumentumok tárolását
  • szakmai és módszertani tanácsadás, tapasztalatcsere, rendezvények szervezése
    - Informatio Medicata szakmai konferenciák (2004-2014/2010-től ISIM Informatio Scientifica – Informatio Medicata) többnapos rendezvények keretében plenáris üléseken, tudományos szekcióüléseken, angol és magyar nyelvű szakmai előadásokon és workshopokon kívül a kiadók és a tartalomszolgáltatók kiállítása, valamint társasági program is várja a résztvevőket

2015-től egynapos konferencia „Egészség-Információ-Könyvtár” kerül megrendezésre, ahol a plenáris és szekció ülések mellett itt is lehetőség nyílik a kiállítókkal, tartalomszolgáltatókkal való konzultációkra

  • legkorszerűbb könyvtári technológiák ismertetése és terjesztése
     - Évente KözKat Fórum - gyakorlati képzéssel egybekötve
  • könyvtárosok továbbképzése
    - MTMT képzés, PubMed felhasználó képzés, rendszeresen megtartott tréningek, workshopok, információs napok biztosítják a naprakész információhoz való jutást és a gyakorlati képzést.
  • a tagkönyvtárak  marketing tevékenységének és kutatómunkájának kezdeményezése és összehangolása
    – az új honlap ebben is nagy segítséget jelent
  • a fenntartók és a felügyeleti szerv szükség szerinti tájékoztatása, könyvtárosok szakmai érdekképviselete
    – törvénytervezetek véleményezése, szoros együttműködés a  könyvtáros szakmai társszervezetekkel (MKE, IKSZ)
  • könyvtárközi kölcsönzés és kiadványcsere egyszerűsítése és ésszerűsítése
    - az új honlap, valamint a Közkaton belül is lehetőség nyílik majd a könyvtárközi kérésekre.
  • kiadói tevékenység
    – Orvosi Könyvtáros negyedévente (1961 – 2001-ig; 1994 – 1999 között szünetelt; 2000-ben 2 lapszám; 2001-ben 1 lapszám) , Hírlevél 2008, Orvosi Könyvtárak 2009-  

A szakmai konferenciák azon túl, hogy lehetőséget adnak a friss információk megszerzésére, alkalmat adnak arra is, hogy köszöntsük az 5 évestől az 50 éve pályán lévő jubiláló kollégákat. Ez a figyelmesség egyedülálló a könyvtáros szakmai szervezetek életében. De kapcsolatot tartunk a nyugdíjas kollégákkal is, akikkel a konferenciák nulladik  napján személyesen is találkozunk. [11]

 

A MOKSZ mindenkori vezetése társadalmi munkában végzi, koordinálja a szervezet feladatait. A sikerek, pozitív visszajelzések erőt adnak a folytatáshoz.

 

 

 

Irodalom:

 

  1. 24/1960. (Eü K.13.)Eü. M. számú utasítása az orvostudományi könyvtári hálózatról.
    In.: Egészségügyi Közlöny, 1960.10. 13. 176 – 177.
     
  2. A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének alapszabálya. Bp., 1996. október 16.
     
  3. Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ 1967. évi jelentése.
    In.: Orvosi Könyvtáros, 1968. 8. 1. 7-14.
     
  4. Berecz Katalin.: Néhány adat a magyar könyvtári rendszer jelenéről, hiányosságairól és jövőjéről.
    In.: Orvosi Könyvtáros, 1990. 30.2. 141-154.
     
  5. Freisinger Jenő.: 50 év az egészségügy szolgálatában.
    In.: Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatában, Jubileumi emlékkönyv. Bp. MOKSZ, 1999. 16-22. p.
     
  6. Freisinger Jenő.: Lesz-e negyven éves az orvosi könyvtári hálózat?
    In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 6. 7. 30-32.
     
  7. Freisinger Jenő: 50 év az egészségügy szolgálatában. Az orvosi-egészségügyi könyvtárhálózat történetének tendenciái.
    In.: Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatában, Jubileumi emlékkönyv. Bp. MOKSZ, 1999. 19-20. p.
     
  8. Gógl Árpád.: Előszó.
    In.:Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatában,  Jubileumi emlékkönyv. Bp. MOKSZ, 1999.. 7. p.
     
  9. Hajdu I: Tapasztalatcserék az orvosi könyvtári hálózatban.
    In.: Orvosi Könyvtáros, 1968. 8. 4. 263-282.
     
  10. Palotai Mária.: Korszakok egy könyvtár életében. Az Orvostudományi Dokumentációs Központtól az Egészségügyi Strartégiai Kutatóintézetig.
    In.: TMT, 2005.52.7-8. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4090&issue_id=464 [2016.02.11.]
     
  11. Palotai Mária: A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége.
    In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2015. 24. 10. 40 – 43.
     
  12. Papp Ernőné: Az orvosi könyvtárakról. Változások 1970 és 1978 között és az 1979. évi helyzet.
    In.:  Orvosi Könyvtáros, 1981. 21. 3. 219-227.
     
  13. Sebestyén Géza.: Beköszöntő.
    In.:  Orvosi Könyvtáros, 1961.1.1. 3-9.
     
  14. Székely Sándor.: Létrejött az Országos Orvostudományi Könyvtár.
    In.: Orvosi Könyvtáros, 1961.1.1. 10-19.
     
  15. Szepesi Z-né: Az orvostudományi könyvtári hálózat fejlődéséről.
    In.: Orvosi Könyvtáros, 1968. 8. 1. 15-20.
     
  16. Vasas Lívia.: Megalakult a MOKSZ.
    In.: Könyvtári Levelező/lap, 1996.8.5.7-8.
     
  17. Zsidai József.: Javaslat a könyvtári szervezet átalakítására és a költséggazdálkodás racionalizálására.
    In.: Könyvtári Figyelő, 1996. 42. 1. http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1996/1/zsidai.html [2016.02.11.]
     
  18. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_035/?pg=132&layout=s&query=SZO%3D(egyes%20szakter%C3%BCleten) [2016.02.11.]

 

Szerzők: Bede Józsefné, Dr. Gracza Tünde, Dr. Palotai Mária, 

 Postacím
Magyar Orvosi Könyvtárak  Szövetsége
1125 Budapest, Diós árok 3.
 

 Telefonszám
06(1)354-5369
 

 e-mail cím
moksz.orvosikonyvtarak@gmail.com

Webtartalom felelős: 
Beke Gabriella

Webszerkesztő: 
Vizvári Dóra

Levelezőlista
moksz@lib.unideb.hu

Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége© 2015 Minden jog fenntartva.

Powered by Webnode